A tanítvány dala

Vonásaid vígaszaim.

Álarcukat vetve

A remény borul rájuk,

Miközben a teremtetlen Jó

Fölötti búban epednek.

Majd,

Újra otthonra lelve,

Ráolvadnak nyelvemre

Lelkemből kiszakadva.

Véletlen vagy szerencse?

János

Isten kegyeltje